Szentkozmadombjai Helka

Hatalmas boldogság, hogy több mint 4 hónap után ismét bekutyásodtunk. Most mondjuk azt gondolom, hogy az űrt, amit Lotti kutyánk hagyott maga után soha nem tudja betölteni semmi.

Nincs nap január hetedike óta, hogy ne gondolnánk a mi 13 és fél évet élt gyönyörű Lottinkra.

Helka érkezése  elrendeltetettnek tűnik.

Miután lecsúsztunk pár menhelyes kutyakölyökről, elkezdtünk a neten keresgélni. 

Egy áprilisi este Fecó alvás előtt még rákukkantott az egyik kutyás oldal hirdetéseire és abban a pillanatban került fel a hirdetés Dorkáról a "megesett" labradorlányról, aki pontosan úgy nézett ki, mint a mi Lottikánk. A három kiskölyök pedig elvarázsolt első pillantásra. Hamar be is jelentkeztünk a kis zsemleszínű kislányra. 

Az azóta eltelt hetek komoly névválasztó csatákkal szinesített lázas izgalombam teltek. Szerintem szuper nevet találtunk és úgy látjuk ő is elégedett vele. Tegnapelőtt mentünk érte a világvégi Szentkozmadombja nevű bájos kis faluba. Az autóban  5 perc sírás után elfogadta a sorsát és a maradék két órát Réka kezében elnyúlva szundikálva töltötte. Tök jól viselte a tök hangos családi fogadtatást, hogy mindenki őt akarta simogatni, dögönyözni, vele akart szelfizni és bebiztosítani nála, hogy ő legyen a kedvenc gazdija. 

Aztán egyszer csak jelezte az erkélyajtónál, hogy ő ki szeretne menni. Mi pedig leesett állal pislogtunk, ahogy kicipelte a gyapjas seggét a kertbe, elvégezte a dolgát, majd emelt fejjel visszaügetett, leült elénk és besöpörte az elismerő pillantásainkat. 

Egészen félelmetes élmény, de teljesen úgy éreztük, hogy hazaérkezett. Annyira otthonosan vette birtokba a házat, a kertet és a szívünket, hogy nem kérdés, hogy nekünk született.

Nem tudunk betelni vele. Mindenkit elvarázsol a gyönyörű gombszemeivel és a virgonc ugrálásával.

Az első éjszakán simán szétkapta a sebtében épített barikádot az előszobában, birtokba vette a nappalit és a konyhát, pisilt, kakilt az erkélyajtó elé, majd befeküdt Soma és Csenge mellé,akik elvileg azért aludtak a nappaliban, hogy minden rezdülését figyeljék. Másnap le is váltottuk a botcsinálta éjjeli őreinket, így mivel Réka kicsit túl is pörögte a témát, kiderült milyen aktív éjszakai életet él. Volt megint kaki, de Réka még ki tudta engedni, volt sírás-rívás és volt álomba simogatás...

Hozzászólás ( HELKA): 

Helkának hívnak. 

Azt hiszem 

Ezt szajkózzák naphosszat és nagyon boldogok ha reagálok rá. 

Sokan vannak. Nagyon sokan..... Akkor miért nem tudnak normális kutyanevet adni nekem?? 

A nagy falka állítólag jó 

Még csak egy napja hogy itt vagyok de elég jól feltérképeztem a szitut. Apaállat anyaállat és a négy tesó. Anyukám mellett két tesóm volt, akikkel egész nap cibáltuk egymás fülét. Itt egyenlőre csak Csenge tesó fülével próbálkozom. Előbb-utóbb biztos betöröm és akkor nem én leszek a falka legutolsó tagja. Utána persze majd szép sorban mindenki behódol. Most egyenlőre elolvdnak tőlem bármit csinálok. Azt hogy nem csinálok magam alá a szobában olyan meglepetésként érte őket, mintha megszólaltam volna. Most komolyan, mégis mit néznek ki belőlem? Mondjuk elsőre nekem is kicsit sok volt a hangzavar, a fotózás, a veszekedés, hogy akkor most kinek a kezében nem voltam még eleget, de egy biztos: nagyon jól érzem magam velük .....